„Kincsem, menjünk már. Későre jár.” – szól be Zane a fürdőszoba ajtaján át.

„Öhm, Uram, nem hiszem, hogy felvehetem ezt a ruhát.” – kiáltok vissza az ajtón keresztül, miközben magamat bámulom az egész alakos tükörben.

Amikor kibontottam a dobozt és elővettem a ruhát, tudtam, hogy átlátszó, de így felvéve semmit sem bíz a képzeletre. Megfordulok és megnézem a fenekem, ami teljesen átlátszik az anya