Sebastian zsebre dugta a kezét, és ökölbe szorította. Egy szót sem szólt Vestának, csak megfordult, és anélkül hagyta el a szállodát, hogy egyszer is hátranézett volna.

Amint beszálltak az autóba, Garrett a visszapillantó tükörbe nézett, és látta a hátul ülő Sebastiant, akinek az arca viharos volt, a körülötte lévő levegő pedig szinte megfagyott.

„Sebastian, a Valerius Holdingshoz megyünk Claráért