Tudta, hogy ezek az emberek Vesperával akarnak kitolni, így esze ágában sem volt jópofizni velük.

– Te biztosan Vespera vagy, ugye? – csendült fel hirtelen egy vidám hang.

Vespera megfordult, és egy lányt látott maga előtt; csinos volt, megközelíthetőnek tűnt, a mosolya pedig meleg és hívogató. *„Ahogy egyszerűen a nevemen szólított, mintha régi barátnők lennénk... Ez biztosan Fayra”* – gondolta V