Gyakorlatilag azt mondta neki: „Semmi közöd ehhez, öregem. Menj, és törődj a háziddal.”

Dante arca halálosan elfehéredett. Csak állt ott megdermedve, nézte, ahogy elmennek, és úgy érezte, a szíve egy feneketlen mélységbe zuhant.

— Hé, engedj el — zsörtölődött Vespera, és dühösen meredt Kaelenre.

„Miért kell mindig megragadnia, ha beszélni akar?” — dohogott magában.

— Vespera, megváltoztak az érzés