Harlan összeszorította a fogát, és kitalált egy indokot. – Az én dolgaim várhatnak. Mivel Vespera itt van, elidőzöm vele egy kicsit.

Ezzel lehuppant a kanapéra, felnézett, és intett Vesperának: – Vespera, gyere, ülj ide mellém!

Úgy viselkedett, mintha övé lenne a hely, és a legkevésbé sem tűnt zavartnak amiatt, hogy hallgatózáson kapták.

– Mikor érkeztél, Vespera? – kérdezte Harlan, egyedül fennta