A víz még mindig folyt, akárcsak a könnyei és a vére, de Rania ezúttal már nem fázott. Üresnek érezte magát. Kihasználtnak. Fásultnak.

Bámulta a saját vérének áradatát, amit a víz mosott el, és már nem tudta, mit gondoljon.

Már a félelmet sem érezte.

Maximus már rég eltűnt, amint végzett vele, kiviharzott a fürdőszobából, ott hagyva őt összetörve.

Rania nem is tudta, mennyi ideig ült a fürdőszoba