Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Dravon hangja nyugodt és mozdulatlan volt, valószínűleg a legrémisztőbb tónus, amit valaha hallottam. A szemem elkerekedett, a torkom pedig teljesen kiszáradt, még nyelni sem bírtam. Dravon tekintete lassan végigpásztázta rémült testemet. Aztán a falhoz szorított, és a két keze közé zárt, az arcom két oldalán a falnak támaszkodva.

– Sajnálom! – nyögtem ki rekedten.

– Miért vagy itt, Lilith? – A sz