Úgy néztem az előttem térdelő tömeget, mintha istennő lennék. Megrendítő volt. A nyomás minden irányból rám nehezedett, valósággal összeszorította a mellkasomat. Dravonra sandítottam. Pár lépésre állt tőlem, arcán ravasz vigyorral. Amikor találkozott a könyörgő, „segíts ki” nézésemmel, röviden felnevetett, és a fejével a tömeg felé intett. Arra provokált, hogy lépjek előre és beszéljek, de hogyan