Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Térdre rogytam, és apám élettelen testét bámultam, amely a trónján hevert. Dravon mellettem állt. Lehajolt, és a vállamra tette a kezét.
– Jól vagy? – kérdezte.
– Én… nem is tudom… – motyogtam. – És te?
Mindenféle érzelem kavargott bennem, némelyiket meg sem tudtam nevezni, és meg tudtam érteni, ha Dravon frusztrált, amiért a végén nem a saját kezével állhatott bosszút az apjáért. Amikor tekintete