Elara szemszöge

Conrad arca megfizethetetlen volt.

Először hitetlenkedve bámult rám, tágra nyílt szemekkel, majd hátratántorodott, mintha arcul csapták volna. Aztán átvette a helyét a düh, az orrlyukai kitágultak, úgy nézett ki, mint egy feldühödött bika.

„Házasság?!” – üvöltötte ránk, teljesen elfelejtve az alfához illő tartását. „Ki a fene vagy te? Ő az enyém, nem tudod? Az én Lunám! AZ ENYÉM!!”