Elara szemszöge

Szinte rárontottam, megragadtam, az arcát, a testét kerestem, kétségbeesetten próbálva meggyőződni róla, hogy valódi.

A bőre melege az ujjaim alatt megkönnyebbüléssel töltött el.

Valódi.

Él.

A kanapén ült, feje kissé előrebicsaklott, szemei csukva, mintha csak aludna.

Az arca köré fontam a kezeimet, paskolgatva az arcát. „Kaelen — ébredj fel, kicsim, kérlek—”

Semmi reakció. A fenéb