Elara szemszöge

Az agyam egyszerűen leállt. Mozdulni sem tudtam.

Mert Kaelen alig pár lépésnyire állt tőlem… és egyenesen rám meredt.

Nem sokat változott. Még mindig úgy nézett ki, mint egy átkozott isten – magas volt, erőt sugárzó és veszettül sármos. De a lágyságnak nyoma sem volt. Az a melegség, ami korábban a szemében bujkált, ahogy rám mosolygott, ahogy gyengéden ugratott… mind eltűnt. Valami