Valerie szemszöge

Ahogy haladtunk a tömlöchöz vezető úton, a tekintetem folyton Zarekre siklott, aki lazán sétált mellettem, arcán egy halvány vigyorral. A léptei olyan halkak voltak, hogy alig lehetett hallani őket, a tartása pedig teljesen fesztelen volt, mintha cseppet sem aggódna amiatt, hogy az őrök elkapják. Ha valaminek látszott, hát egy éjféli sétát tevő úriembernek.

Zarek önként jelentkez