Valerie szemszöge

„Úrnőm?” Hirtelen megfordultam a nevemet hallva, és ott találtam Selinát a földön ülve, a szemei tágra nyíltak a meglepetéstől. Ahogy visszanéztem rá, a szám tátva maradt, a szemem elkerekedett a látványától.

A földön ült, a karjaival szorosan átkulcsolva a lábait. Normálisnak tűnt, a ruhája még mindig tiszta volt, a haja kontyba fogva, egyetlen tincs sem lógott ki, de bár érinte