ELARA

Az óra hátralévő részében alig tudtam koncentrálni, és amint véget ért, fogtam a táskámat és kirohantam onnan. Ahogy a buszmegálló felé gyalogoltam, megrezzent a telefonom. Elővettem a zsebemből, megnéztem a hívóazonosítót, és láttam, hogy Maisie az.

– Szia, Vöröske. Mi újság? – mondtam.

– Hiányzol. Alig beszélünk. Úgy tűnik, napról napra elfoglaltabb vagy – panaszkodott Maisie, én pedig elm