Cassia szemszöge

Alig telt el tíz perc, és Orpheus rontott be az ajtón, arcán tiszta pánikkal. Gyorsan felálltam a kanapéról, és letöröltem a könnyeimet. Szinte hallottam a szívének heves dobogását a mellkasában, vagy talán a sajátomét. Nem tudtam biztosan, annyi minden történt körülöttem. Orpheus nem vesződött az üdvözléssel; egyenesen végigviharzott a folyosón abba a hálószobába, ahol korábban F