Cassia szemszöge

– Kérlek, ne haragudj rám… – mondta Monica könnyes szemmel.

Az ágyamon ült, a karja felkötve. Sápadtnak és kimerültnek tűnt, és egy részem sajnálta a fiatal lányt. Olyan fiatal volt, hogy meg is lepődtem, egyáltalán miért dolgozik már. Középiskolában kellene lennie, és a tinédzseréveit élnie; ehelyett rabszolgaként hajt a király kúriájában valakinek, aki ilyen rosszul bánik vele.