**Aura szemszöge**

-Aura álma-

Sötétség. Tiszta, koromsötét sötétség. Tudtam, hogy alszom, mivel az ikrek előtt feküdtem le, ami azt jelentette, hogy csakis álmodhatok. Igaz? Akkor miért rázott ki a hideg ettől a teljes sötétségtől? Egyedül voltam, senki sem volt körülöttem.

„Artemisia?” – szólítottam a farkasomat, remélve, hogy legalább ő velem van.

Pásztáztam a környéket, és nem tudtam elnyomni