Elora szemszöge

Kibontakoztam Kaelen öleléséből, az arcomon hátborzongató nyugalom tükröződött. Minden részlet, amit feltárt, belém ivódott, egyik a másik után, mint egy feneketlen kútba dobott kövek. Odabent az elmém forrongott, a sokk, a fájdalom és egy különös, váratlan megkönnyebbülés között őrlődve. Először nem szóltam semmit, hagytam, hogy befejezze, még akkor is, amikor úgy éreztem, a szava