Elora szemszöge

Rápillantott az üvegkalitkában lévő csontvázra, annak a személynek az üres, élettelen alakjára, aki a legtöbbet jelentette nekem ezen a világon. Ott állt, hidegen és mozdulatlanul, groteszk emlékeztetőjeként mindannak, ami elromlott ezen a helyen, Corvinnal.

Aztán visszafordult hozzám, a tekintete egy rövid másodpercre meglágyult, de a düh még mindig ott volt, közvetlenül a felszín