Elora szemszöge

A tányérok megrakva, a kupák színültig töltve gyümölcslével és forró teával, a gyertyák táncoló árnyékokat vetettek a makulátlan fehér terítőre. Pazarló volt. Szándékos. És a hátamon futkosott tőle a hideg.

„Ez…” – a fiatal Vesper habozott, ujjai rángatóztak az oldala mellett. – „Ez nekünk készült?”

„Mégis kinek másnak?” – mormogta Xander, szemeivel gyanakvóan pásztázva a szobát. –