Elora szemszöge

A terem hideg volt, túlságosan is hideg, és a helyzet csak romlott, ahogy a kántálás felerősödött, mint egy lüktető dob a fejemben. Hunyorogva néztem át a homályos fényen, és megláttam őket – egy csoport nőt, akik körben álltak oldalt, ugyanazokat a nőket, akiket nemrég még fogva tartottak.

Szavaik különösek voltak, idegenek, mégis valahogy ismerősek, mintha egy elfeledett álomban