Elora szemszöge

Kaelent követtem, ahogy a birtok legtávolabbi szélére vezetett; a szél a fák között suttogott, nedves föld és valami keserű illatát hozva – valamiét, amit nem tudtam pontosan megnevezni. A súly a mellkasomban minden lépéssel nehezebb lett, a szívem már tudta az igazságot, amit az elmém nem akart elfogadni. És akkor megláttam. Egy nagy fadoboz, gondosan lecsiszolva, a fa csillogott