Elora szemszöge

Egy pillanatig csak nézett rám, és láttam, ahogy ellágyul a tekintete, mintha mindent értene, amit nem mondtam ki. Tekintete azt a csendes intenzitást tükrözte, ami mindig képes volt zavarba hozni, mert azt jelentette, hogy egyenesen belém lát.

„Elora,” kezdte lassan, hangja nyugodt volt, „egy szoba csak egy szoba. Nem számít, hol alszom, amíg tudom, hogy Leo jól van, és te is jól