Kaelen szemszöge

Bólintok, és Killianre nézek, az állkapcsom feszül. – Veled is beszélni akarok – mondom, próbálva stabilan tartani a hangomat. Túl sok minden jár a fejemben, és ez a beszélgetés már régóta esedékes vele. De nem feledkezhetek meg Vivienne-ről sem, aki ott áll összevont szemöldökkel, egyértelműen még mindig feszülten. – Vivienne – mondom, felé fordulva.

– Megnyugodhatsz. Menj vissza