Elora szemszöge

A szél ismét feltámadt, ahogy visszafelé tartottam a Holdfashoz, úgy zörgetve a fákat, mintha olyan titkokat suttognának, amiket még nem álltam készen meghallani. Csizmám halkan döbbent az ösvényen, mintha a mellkasomban feszülő csend nehezítené el a lépteimet. A szívem görcsbe rándult, vergődve a bűntudat és a fájdalom között, mert tudtam, hogy valami értékes dicsőség csúszik ki a