Elora szemszöge

Rosszul voltam. „Istenem, Kaelen! Hiába mondom, nem figyelsz rám!” A mellkasom egyre gyorsabban emelkedett és süllyedt, minden egyes belégzésnél felsikoltottak a bordáim. „Nem estem el, a fenébe is! Esküszöm neked. Nem tudom, mi folyik itt, de a tegnap éjszakával kapcsolatban… valami nem volt rendben.”

Hosszasan habozott, majd végül közelebb lépett, és olyan gyengédséggel simította