Elara

Másnap reggel elővettem a szalvétát Maura számával, és bepötyögtem a telefonomba. De ahogy elkezdtem írni neki az üzenetet, az ujjaim megálltak a billentyűzet felett.

Tényleg megteszem ezt? Csak úgy a semmiből írok neki, és megkérdezem, nincs-e kedve lógni? Olyan… normálisnak tűnt. Annyira más volt, mint a burokban töltött élet, amit az elmúlt években éltem.

Bassza meg, gondoltam. Úgyis meg