Elara

Az eső hideg volt és nehéz. Másodpercek alatt mindketten bőrig áztunk.

Kaelen megragadta a kezemet. – Gyerünk, be kell mennünk!

Sietve próbáltuk összepakolni a pikniket, de hiába. Olyan hevesen esett, hogy alig láttam két lépésre magam elé. Kaelen a kosárba gyömöszölte az elázott szendvicseket és a vizes takarókat, miközben én a tocsogó gyertyákat próbáltam összeszedni.

– Hagyd ott – mondta