Elara szemszöge

A Lucius szemében csillogó remény láttán hamarabb mondtam ki, mintsem végiggondolhattam volna.

– Persze. Valamikor ihatunk valamit.

Lucius megkönnyebbültnek tűnt, még ha fogalma sem volt a mellkasomban dúló zűrzavarról. A fenébe! Nem lett volna szabad beleegyeznem semmibe, bármennyire is vágytam arra, hogy időt töltsek a régi barátommal.

Ez volt a baj – Lucius a barátom volt. Ha tú