*Elora*

– Varis.

A neve alig hagyta el az ajkamat, mégis úgy hasított bele a csendbe, mint a villám a tükörsima tóba. Ott állt, az erdő árnyékai félig elnyelték, de az alakja téveszthetetlen volt – magas, széles vállú, és szívszaggatóan ismerős.

A holdfény átszűrődött a lombkoronán, megcsillant sötét ruhájának szélén, zilált haján, megfeszült állkapcsán. Valahogy idősebbnek tűnt. Mintha napok – he