*Elora*

Szemek szegeződtek rám.

Nem a nyilvánvalóak – nem Kael vad, éber tekintete, vagy Slo oltalmazó pillantásai az ebédlőn keresztül. Ezek csendesebbek voltak. Szándékosabbak. Olyanfajták, amiket az ember nem lát, de érez.

Ami miatt feláll a szőr a tarkódon. Ami minden tükröt fenyegetéssé, minden árnyékot suttogássá változtat.

Két nappal a szertartás után kezdődött. Miután a szigillum úgy égett