*Elora*

Úgy figyeltek, mintha egy kitörni készülő vihar lennék.

Nem egy vezető. Nem egy fogoly. Még csak nem is egy farkas.

Egy kérdés.

Minden egyes tekintetben ezt éreztem, ahogy átvágtam az udvaron – a durván faragott kő a csizmám alatt, a reggeli köd lélegzetként kavargott az öreg menedék-rom körül. Ezt a helyet nem a természetből faragták ki; hanem a természet foglalta vissza. Borostyán kúszot