*Elora*

A Menedék-rom nem aludt, nem igazán. Még az éjszaka holt óráiban is csendes élettel lüktettek a falai – rúnák zümmögtek halkan a folyosókon, láthatatlan őrök mozogtak az árnyékok között, és mindezek alatt a mágia folyton jelenlévő dobogása gyűlt össze áramlatként a kövek alatt.

Hetekkel ezelőtt felhagytam azzal, hogy csendet várjak. Nem csak a hangok tartottak ébren – hanem a nyomás. A túl