Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
*Elora*
A melegség még ott volt, amikor felébredtem – nem a takarókból, nem is a Szentelt-Barlang forrásvizének halk lüktetéséből fakadt, hanem valahonnan a bőröm alól. Egy lila tűz villanása derengett még ott, ahol Kaelen megcsókolta a hasamat, mintha az emléke belevarrta volna magát a húsomba, miközben aludtam. Nem égetett. Nem fájt. Jelenlét volt. Lágy, lüktető, tagadhatatlan. Mint egy második