Kaelen szemszöge

Már meg sem lepődöm azon, hogy ismét egyedül ébredek. Bár a haragom már elszállt, a fájdalom felemészti a lelkemet, és egy pillanatra elgondolkodom, hogy egyáltalán van-e értelme ma kikelni az ágyból. Itt feküdni egy egészen különleges fajta kín. Érzem a gyönyörű társam illatát, és egy részem legszívesebben átfordulna, hogy a mellkasomhoz szorítsam a párnáját, és csak mélyeket lé