Kaelen szemszöge

A szemem könnyezni kezd a megerőltetéstől, ahogy félreteszem a ma esti utolsó dokumentumokat. Le kell feküdnöm aludni, holnap mindenki megérkezik. Egyrészt izgatottan várom, hogy találkozzam Marekkel. Idén nem tudtunk olyan gyakran összefutni, és hiányzik a barátsága. Gondolatban megvonom a vállam, és megjegyzem magamnak, hogy most már mindkettőnknek megvan a társa, és ez megvált