Harper

Egy darabig nyomasztó csendben gyalogoltunk – abban a fajta csendben, ami miatt az ember túl élesen érzékel minden olyan neszt, ami nincs is ott. Semmi tücsökciripelés. Semmi zizegés. Még a szél sem suttogott a levelek között. Csak a lépteink zaja és Gavin zseblámpájának halvány sugara vágott át a ködön.

Folyton körbe-körbe pillantottam, félve, hogy valami megmozdul a látóterem szélén. Az i