Harper

Reggeli után Fiona nem engedett el minket üres kézzel. Halk céltudatossággal mozgott, ételt és vizet pakolt a hátizsákunkba, mintha már ezerszer csinálta volna. Néhány napra elég lesz, mondta. Csak a biztonság kedvéért.

Megköszöntük neki – mindketten, többször is. Nem tűnt elégnek, de ez volt mindenünk. Beszélgettünk még egy kicsit utána, semmi drámai, csak olyan szavakkal, amiket az embere