Celine

A nap előtt ébredek.

Nem szokatlan. A koven tagjai éberen alszanak, és én is. Northwood csendes abban a törékeny módon, ami csak közvetlenül reggel előtt létezik – nincsenek még madarak, nincs szél, ami elég erős lenne az ágak megmozdításához, csak a föld mély, egyenletes lélegzése minden alatt.

Egy pillanatig mozdulatlanul fekszem a priccsen, a felettem lévő fagerendákat bámulva. A levegőn