Celine

Egyre gyakrabban jártam a Keleti Fenyvesbe, bár a gyülekezetnek sosem szóltam.

Ők nem értenék meg – nem úgy, ahogy én. Zúzmarás ösvényeken és keskeny tisztásokon jártam, csizmám ropogott a lehullott levelekhez makacsul tapadó jégen, és minden alkalommal borzongás futott át rajtam, amikor elképzeltem, hogy ott vár rám. Voltak napok, amikor ő jött át az Északi Erdőbe, csendben besurranva külö