Harper

Dane-ről újra a szobára néztem – az ismerős falakra, az ismerős ágyakra, a szobatársam éjjeliszekrényén lévő lámpa lágy fényére. Minden pontosan úgy nézett ki, mint azon a reggelen, amikor elindultunk a síelésre. A takarója még mindig félig lelógott a matracról, a cipői még mindig az ágy széle alá voltak rúgva, pontosan úgy, ahogy mindig hagyta őket.

Elszorult a mellkasom.

Tudják, hogy eltű