Declan

Oroszország fentről halottnak tűnt.

Fehér. Végtelen. Csendes.

Attól a pillanattól kezdve, hogy a gépünk áttörte az utolsó felhőréteget, alattunk minden olyannak tűnt, mintha megfagyott volna az időben – hóba fulladt erdők, szél által betemetett utak, olyan apró falvak, hogy alig léteztek.

Olyan érzés volt, mintha a világvége felett repülnénk.

Gavin velem szemben ült, laptopja nyitva, térkép