Harper

Ugyanazzal a nyugodt, kontrollált magabiztossággal mozdult felém, mint egy ragadozó, aki tudja, hogy a prédájának nincs hová menekülnie. A hátam a szoba hideg falának nyomódott, a levegő sűrű volt a tömjén és a saját, egyre növekvő félelmem szagától. Ivan sötét, kérlelhetetlen szemei végigpásztáztak rajtam, ahogy csökkentette a távolságot, a jelenléte annyira betöltötte a teret, hogy érezte