Harper

Nem maradtunk.

Sem a benzinkúton, sem addig, amíg a mellkasomban lévő feszültség rendesen alábbhagyott volna, mert abban a pillanatban, ahogy Declan kimondta, már úton is voltunk. Visszacsúsztunk ugyanabba a nyughatatlan ritmusba: nem állunk meg, nem gondolunk túl messzire előre, csak eljutunk egyik helyről a másikra, anélkül, hogy bárminek – vagy bárkinek – esélyt adnánk a felzárkózásra.

A