Harper

Végül felöltöztem, bár a kelleténél tovább tartott, mert időről időre megálltam pár másodpercre, és csak bámultam a tükörképemet. Mintha arra várnék, hogy valami elcsendesedjen bennem, mintha elég időt hagyva a dolgok maguktól rendeződnének el valami értelmes egésszé. De nem így történt, úgyhogy végül csak magamra rángattam a ruháimat, nem törődve azzal, hogy festek.

Mire kiléptem a folyosó