Harper

– Nem szükséges, tényleg jól érzem magam...

– Kérlek, kicsim. A kedvemért, hogy megnyugodhassak.

Ránéztem Declanre, és halkan felsóhajtottam. Még mindig fogta a kezem, és az arcára kiülő kifejezésből ítélve nem tágított volna ettől, amíg az orvos engem is meg nem vizsgál.

– Rendben – egyeztem bele végül. – De tényleg teljesen jól vagyok.

– Tudom. Csak biztosra akarok menni.

Az orvos megvárt