~ARIC~

„Dax!” – mondtam, amint rárontottam a dolgozószobájára, a nehéz faajtó akkorát csattant a falon, hogy visszhangzott a félhomályos helyiségben.

Nem vesződtem kopogással vagy bejelentkezéssel. Ez az ügy túl forrón égett a mellkasomban ahhoz, hogy formaságokra vesztegessem az időt. Még mindig forrt bennem a düh, egyetlen másodpercre sem tudtam elhinni, hogy ez a szemétláda kezet emelt Siennára