„U-Uram, Travis Zale vagyok. Örvendek a szerencsének” – dadogta Travis, miközben idegesen nyújtotta a kezét Julian felé, miután visszatértek az asztalukhoz.

Julian látta, hogy a férfi retteg tőle, ami némileg meglepte.

„Julian Valenti vagyok. Részemről a szerencse, és remélem, sokat tanulhatok tőled!” – válaszolta mosolyogva, és kezet rázott a férfival.

„Nem, nem... én is csak néhány napja kezdtem