Anna körbevezette Jolene-t, amint beléptek a szobába, igyekezve, hogy a lány otthonosabban érezze magát. Eközben Julian a nosztalgiától megrészegülve járt-kelt a szobákban.

„Nézd meg jól, fiam” – sóhajtott Anna. „Hamarosan széthullik ez a ház. Nem is tudom, hová megyünk majd, ha egyszer kilakoltatnak minket.”

„Hát nem biztosítanak nektek új lakhelyet, anya?”

„Hah!” – kiáltott fel Anna megvetően. „